A Mester, by Mikl��s Sur��nyi
The Project Gutenberg EBook of A Mester, by Mikl��s Sur��nyi This eBook is for the use of anyone anywhere at no cost and with almost no restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it under the terms of the Project Gutenberg License included with this eBook or online at www.gutenberg.org
Title: A Mester
Author: Mikl��s Sur��nyi
Release Date: January 27, 2007 [EBook #19744] [This file was first posted on November 9, 2006]
Language: Hungarian
Character set encoding: ISO-8859-1
*** START OF THIS PROJECT GUTENBERG EBOOK A MESTER ***
Produced by Tam��s R��th and the Online Distributed Proofreading Team. With special thanks to the library of P��cs, especially to the director, J��zsef Kereszturi for the help in selecting and borrowing the books.
SUR��NYI MIKL��S
A MESTER
SINGER ��S WOLFNER KIAD��SA BUDAPEST
* * * * *
A MESTER
REG��NY
IRTA
SUR��NYI MIKL��S
BUDAPEST SINGER ��S WOLFNER KIAD��SA
Fenntartunk minden jogot, a ford��t��s��t is.
* * * * *
Copyright by Singer & Wolfner, Budapest 1921.
Budapesti Hirlap nyomd��ja
I.
Magass��ga 192 centim��ter, v��llainak sz��less��ge, mint a bibliai S��mson��, heraklesi ?kleinek egy csap��s��val le tudta volna ter��teni a nemeai oroszl��nt, combja egy gladi��tor erej��t, feje egy ��ri��si gyermek j��mbors��g��t, sz��ve egy im��dkoz��, b?nb��n��, ��rvacsor��z�� falusi asszonys��g puhas��g��t, szeme egy szerelmes kisl��ny naiv ��br��ndoz��s��t juttatta eszedbe, ha valaha tal��lkozt��l D?m?t?r J��nossal, a szobr��sszal, az arany��rem ��s a p��risi Grand Prix tulajdonos��val, a negyvenh��t ��ves, ?szbecsavarodott, orgonahangu ��s mosolyg�� bajusz�� v��n polg��rral, aki a Zugl��i-��t egy fejedelmi pomp��val, klasszikus izl��ssel ��s ��h��tatos stilustisztelettel megkompon��lt vill��j��ban lakott, magafaragta kariatidok ��ltal tartott fed��l alatt, amelynek timpanonj��n az volt olvashat��: Sors bona, nihil aliud.
D?m?t?r J��nos a hivatalos m?v��szet ��llamilag hiteles��tett rangl��tr��j��n a legfels? helyet foglalta el, m��r k��t ��v ��ta m��lt��s��gos ��r, f?rend, a mesteriskola igazgat��ja, ��mb��r a b��rokratikus adminisztr��ci��t nem v��llalta, mert gy?l?lte az irka-firk��t ��s hijj��val volt a tekint��lynek nemcsak a n?vend��kek, de m��g a tan��rok k?r��ben is. M��rvad�� helyeken egy��ltal��n nem sokra tartott��k, ��ppen a hivatalos vil��g, az udvar, a korm��ny ��s az arisztokr��cia r��sz��r?l mutatkoz�� elismer��s ��s az anyagi sikerek miatt. Nem tudjuk, ��gy volt-e ez Leonardo da Vincivel, aki a Sforz��k, Michelangeloval, aki Gyula p��pa, Rubenssel, aki Vincenzc Gonzaga, D��rerrel, aki Miksa cs��sz��r, Bernardo Rosselinoval, aki Aeneas Sylvius hivatalos m?v��sze volt, de t��ny, hogy manaps��g a szerkeszt?s��gek ��s a kritikusi t?rzsasztalok nem j�� szemmel n��zik, akit a nagyok m��r befogadtak kegyeikbe.
Ezt D?m?t?r is tudta, az��rt mindig pirulva, bocs��natk��r? arccal, hebeg?n ��s zavartan jelent meg tan��tv��nyai ��s ifj�� m?v��szt��rsai k?z?tt; ilyenkor mindig ��gy ��rezte, hogy nagy ��s neki felfoghatatlan szellemi ��ri��sok k?z?tt l��batlankodik. Cifra elm��leteiket nem ��rtette ��s groteszk v��zlataikat ijedten csod��lta. A saj��t fogyat��kos akad��miai k��pzetts��ge f��l��nkk�� ��s al��zatoss�� tette; m��gis akad��mikusnak cs��folt��k, ami val��j��ban mindig egy csepp b��szkes��get ��bresztett benne, mert azt gondolta, hogy igy n��mi tudom��nyoss��g hir��be keveredik. ?nmag��nak azonban bevallotta, hogy Michiels, Semper, Riegl, MaierGraefe, Hildebrand ��s Rodin k?nyveinek majd minden lapj��n ��rthetetlen ��s hom��lyos sorokra bukkan, amelyeken hi��ba t?ri kem��ny s?rt��vel bor��tott dombor�� kopony��j��t. Ellenben egy aktot megmint��zni ��gy, hogy abban a csontv��zra az izomzat, az izomzatra a zsirad��kp��rna ��s a rostokra, a h��sra, a v��red��nyekre az epidermis ��gy fek��dj��k r��, mint az eleven ember test��re: ehhez senkisem ��rtett jobban, mint D?m?t?r, a hivatalos m?v��sz, az akad��mikus.
Nem csoda, hogy szer��ny ��s sz?kszav�� ember lett ��gy D?m?t?r, aki n��gyszer-?tsz?r megnyalta piros ��s h��sos sz��jasz��l��t, m��g egy sz��t kiejtett el?kel? bar��tai, ragyog��an szellemes koll��g��i, finoman csiszolt elm��j? ��s sensitiv modelljei: a m��gn��saszszonyok ��s dekadens nagyvil��gi h?lgyek el?tt, akik mint��z��s k?zben m?v��szett?rt��neti ��s eszt��tikai m?velts��g��k sz��d��t? magass��g��ba ragadt��k a h��ledez? mestert. Minthogy teh��t sz��val nem gy?zte, k��nytelen volt sz��ntelen��l dolgozni. ?nt?tte a portr��kat, aktokat, heroikus csoportozatokat, eml��km��veket ��s reliefeket. K?zben pedig j��kedv?en f��ty?r��szett, ?r?kk?n ��g? szivarj��t r��gta hatalmas ��s vak��t�� fogsor��val. V��s?je alatt szikr��zott a m��rv��ny--mert legkedvesebb m��veit maga szerette kifaragni--��ri��s, b��tyk?s, csontos ?kl��vel nyomkodta, d?ngette, pofozta, simogatta, cir��gatta a vasr��csra vakolt agyagmint��t, mint egy boxol�� gladi��tor. Ilyenkor kigy��lt alacsony, de boltozatos homloka, apr�� szemei alleluj��ztak a munka boldogs��g��ban, r?vid s?r�� s?rtehaja csapzott az izzadts��gt��l, sz��ja mosolyra h��z��dott, arca kipirult s izgatottan nyalogatta ajk��t, amelyre vastagon r��rak��dott a gipsz f��st?l?gve porl�� m��llad��ka. Egy birk��z�� antik h��rosz volt ilyenkor, aki az anyaggal v��v diadalmas csat��t: ujjainak ?szt?n?s mozdulataival, temperamentum��nak isteni sugallat��b��l, egy��nis��g��nek szent egy��gy��s��g��vel alkot. Ilyenkor nagy, sz��rke, boz��tos feje, sz��les orra, vaskos ��llkapcsa, kurta nyaka, ��ri��s v��llai, izmokkal p��rn��zott domboru h��ta ��s oszlopos l��bai egy ?sember monument��lis sziluettj��ben jelentkeztek. Ilyenkor n��mely impresszionista d��ma egyenesen a karjaiba omlott volna, ha D?m?t?r J��nos nem a legszem��rmesebb ��s a leggy��v��bb ?reg gyermek, aki valaha mint��z��f��t, v��s?t ��s kalap��csot forgatott a kez��ben.
D?m?t?r J��nos sohasem nyult k��zzel a modellj��hez, ami��ta megh��zasodott. Feles��g��t, Van Roosen Herta b��r��n?t, a gazdag, sz��p ��s negyvenk��t esztendeje ellen��re le��nyos finoms��gu sz?ke kis teremt��st oly vall��sos ��hitattal im��dta, hogy m��s asszonyszem��lyre csak nem n��lk��li ��s elvont szobr��sz-szemmel tudott r��tekinteni.
Pedig most m��r a feles��g��t is csak hetenk��nt k��tszer-h��romszor l��tta bizalmas csal��di kettesben, ha ugyan bizalmass��gnak ��s csal��diass��gnak szabad nevezni a reggeli vagy eb��d alatt elt?lt?tt merev ��s
Continue reading on your phone by scaning this QR Code
Tip: The current page has been bookmarked automatically. If you wish to continue reading later, just open the
Dertz Homepage, and click on the 'continue reading' link at the bottom of the page.